Szinte már hagyomány nálunk, hogy minden évben ellátogatunk a Savinjára és a Dretára horgászni, idén sem volt máshogy. Egy kora nyári napon, reggel hamar indultunk el és öt óra utazás után már Mozirjében voltunk. Gyorsan jegyet váltottunk és felszereltük a botjainkat.

Két botot szereltem fel, egy #0-ás rövid nimfásat és egy 6-os streamereset. A jegy két folyóra is szól, a Savinjára és a Dretára. Mindkét folyón csak egy darab, szakáll nélküli horogra kötött legyet lehet használni. Emiatt a nimfásra egy 14-es 3,5mm-es fejű PT nimfát kötöttem, ami eddig sohasem hagyott cserben, ezen a boton 0,14-es előkét használtam. A 6-os botra egy fekete wooly-t tettem fel és 0,16-as előkét használtam.

Miután felszereltünk, felvettük a gázlónadrágot és magunkra vettük mellényünket elindultuk az arborétum melletti szakaszra. A vízállás átlagos volt, a víz kristálytiszta volt és hideg. Két óra próbálkozás és egy kapás után azonban jobbnak láttuk, ha felmegyünk a Dretára, mert ott biztos foguk halat.

Mikor megérkeztünk az egyik Dretát átívelő hídhoz, letekintve rengeteg halat láttunk és ami még jobban tetszett, hogy aktívan ettek. Egy szál nimfás bottal a patakba ereszkedtem. Egy kisebb fekete perdigont tettem fel. A légy bár nem volt nagy, de a pérek nem igazán akarták megenni, de nem bántam. Szinte minden dobást kapás követtett és rengeteg halat fogtam. Délk örül visszatértem a kocsihoz, visszafele menet láttam, hogy édesapám szárazléggyel fogja a halat. Gyorsan ittam egy korty vizet, felszereltem egy szárazlegyes botot és már indultam is vissza.

A szárazlegyes botom egy 3-as 9’6” -os bot volt, 12-es előkét használtam és egy 16-os emergert kötöttem fel a végére. Találtam egy lapos, nyugodt részt, amit még egyikünk sem horgászott. Óvatosan tettem az aprócska CDC legyet a vízre és nem is kellet hosszan úsztatni, mert egy gyönyörű pénzes pér leszedte a legyet. Egyből bevágtam és a hal ott táncolt a zsinórom végén. Gyorsan megszákoltam és visszaengedtem. Zseniálisat horgásztam a délután, szebbnél szebb péreket és pisztrángokat fogtam vegyesen. Az olive testű emerger estig fogós volt, azonban ahogy a nap a hegyek mögé bújt egy sárga rovar kezdett el rajzani. Dobozomban találtam egy sárgás F-fly-t és azzal folytattam a horgászatot. Szürkületig horgásztunk, nagyon szép halakat fogtunk. Elégedve tértünk vissza a szállásra és tettük fejünket a párnára.

Reggel korán került és reggeli után a Savinját vettük célba. A Bosch gyár mögötti szakaszon horgásztunk délelőtt. Nimfázva nem voltam olyan eredményes, de a gödrökből streamerrel szebb szivárványosokat tudtam kifogni. A gerinces bot miatt a második halam tépett meg, vastagítottam az előkémet, a 0,20-as FC előkét már egy hal se tudta elszakítani és a kapások száma sem csökkent.

Délután ismét a Dretán horgásztunk. A víz az éjszaka alatt sokat apadt, a halak a gödrökbe voltak visszahúzódva, emiatt a helyválasztás nem volt jó, mert a meder egyenletesen sekély volt. Apró nimfával tudtunk pár halat fogni, de nem volt olyan jó peca, mint az előző napon.

Est a szálláson megbeszéltük, hogy az utolsó félnapot a Savinján töltjük. A Dreta torkolat feletti zúgó felett kezdtem el horgászni. A híd alatti gödörnél nagyon sok szivárványos állt, de attól lefele nem sok minden akadt a horgomra egészen a torkolatig. A torkolat alatt ismét nagyon sok kapás és sok hal. Nimfával és streamerrel is lehetett fogni és nagyon sok 45cm feletti hal is akadt a horgunkra.

Délután sajnos indulnunk kellett. Összepakoltuk a botjainkat, de a városi hídról még megnéztük a hatalmas márnákat, majd beszálltunk az autóba és az esti naplementében már a balatoni balinokat kergettem.