Ebben az írásban lengyel horgász kalandjaimat fogom leírni. A San folyón horgásztam négynapot. Nagyon izgalmas volt, rengeteg tapasztalatot szereztem ráadásul halat is fogtam.
Csütörtök este érkeztünk meg a Gawra panzióba. Sok barátunk már a szálláson volt, voltak olyanok, akik már aznap is horgásztak. Elmondták, hogy délután megnyitották az erőművet, emiatt bezavarosodott a víz és nem tudnak normálisan horgászni. Este egy lengyel horgász tartott légykötő bemutatót. Ő főleg emergerekkel horgászik, mutatott varjú testű, egyszerű cérna testűt is. Az összes légyben közös volt, hogy élénk rózsaszín vagy narancs hotspottal rendelkeztek.
Másnap korán keltünk, gyorsan megreggeliztünk és elindultunk a traktorosnak nevezett helyre. Ekkor összeállítottam a három botomat. Egy #0 10’2” csehnimfázni, két legyet raktam fel rá, az elmúlt években nagyon beváltak az aranyfejes fácánfarok nimfák, olive dubbinggal és arany fejjel emiatt ilyeneket kötöttem fel. A második botom egy #3 9’6” úszózsinórral és legalább másfél bothossznyi előkével. Erre is egy olive színű apró cdc legyet raktam fel. A tippet ezeknél a botoknál 0,10 mm-esek voltak. A harmadik bot, amit felszereltem egy #9 9’, ezt a dunai galócáknak szántam. A 30-as fc előke végére egy 18-20 cm-es fehér streamert kötöttem fel.
Először a traktorosnál lévő laposon kezdtem el horgászni. Szárazléggyel fogtam 2 db 25cm körülit és rengeteg kisméretű pért. Később feljebb sétáltam és a kanyarban lévő csurgósabb részeket horgásztam meg nimfával. Itt egy darab 20cm körüli pért fogtam és sok kis pért. Láttam, hogy a kanyar feletti laposon testesebb halak szedegetnek. Fölsétáltam a szárazos bottal, rengeteg kapásom volt, de az apró 20-22-es horog egyszer sem akadt tökéletesen és egy két fejrázás után kipattant a horog a halak szájából. Este átmentünk az erőműhöz, előkerült a galócás szett. Sötétedésig dobáltam, a naplementében gyönyörű rajzás is volt, de huchót nem fogtam.
Este a Flaczki mellet mindenki elmesélte tapasztalatait és a másnapi versenyre készült. Az esti sorsolásnál kiderült, hogy ki hol fog másnap horgászni. Délelőtt a szigetekhez kerültem, délután a traktoroshoz. Mind a két helyen többször is horgásztam így már este összeraktam egy taktikát a fejemben. A versenyben minden 25cm-nél nagyobb hal számított kivéve a sebes pisztráng, mert őrájuk tilalom volt.
Reggel nagyon hűvös reggelre keltünk, de ez nem szegte senki kedvét a versenyzéstől. Az első szektor 9-12-ig tartott. Mint ahogy előző este elterveztem a felső sziget alatti csurgósnál kezdtem, nagyon nehezen indult. A #0-ás bottal horgásztam végig, a legyeket egyfolytában cserélgettem. Körülbelül 1 óra után találtam meg a jó kombót. Felülre egy 16-os bolharákot kötöttem fel, alulra pedig egy 2,5mm ezüst fejes varjú testű nimfát raktam. Ezzel fogtam egy 23cm-es pért, igaz nem számított a versenyben, de nagyon örültem ennek a halnak. Ezzel a két léggyel elkezdtem folyamatosan fogni a kisebb nagyobb halakat. Több szép pisztrángot fogtam, köztük egy közel 50-est, de sajnos egy mérhető halat sem fogtam délig. Marha jót horgásztam és nagyon jó volt érezni, hogy mennyit fejlődtem az elmúlt években és nagyon jó érzés volt, hogy megtaláltam két olyan legyet, amivel szinte minden második dobásra kapásom volt, melyek nagy része pér volt, de a verseny szempontjából nem volt túl sikeres délelőtt.
Délután a traktorosnál horgásztam. Egyből felmentem a kanyarfeletti laposra. Nem volt olyan aktivitás, mint előző nap. Volt pár apró halam szárazra és egy nagyobb lefordult. Ezután visszamentem a nimfásbotomhoz, orsót cseréltem rajta és legyezőzsinóros nimfázással kezdtem a laposat átfésülni. A harmadik dobásra egyértelmű kapást éreztem. Megakasztás után láttam, hogy ez egy mérhető pér lesz, amilyen gyorsan csak lehetett megszákoltam. Sajnos a mérőcsövemet a parton hagytam, ami 100 méterrel lejjebb volt. Amilyen gyorsan csak tudtam szaladtam a hallal lefele, de sajnos egy nagyobb kő kigördült a lábam alól és előre dőltem a jéghideg vízbe. Hosszú másodpercekig sodort a víz, de a halam nem szökött meg a merítőből. Gyorsan lemértem, 32 centiméter hosszú, gyönyörű lengyel pér volt. A hideg víz azonban befolyt a gázlóruhámba és a levegő se volt túl meleg, emiatt nem tudtam több időt a vízben tölteni. Gyorsan visszamentem az autóhoz, átöltöztem szárazcuccba, de gázlóruhám csurom víz volt, így sajnos nem tudtam aznap többet horgászni.
Este a szokásos Flaczki és Zywiec mellett mindenki elmesélte a tapasztalatait. Senki sem fogott sok halat, de nagyon jól éreztük magunkat. Este sokáig beszélgettünk, a többiek mentek haza másnap, azonban nekünk még hátra volt két nap.
Korán keltünk, a Vision háznál kezdtünk. A vasárnapot szerettem volna a legyezőzsinóros nimfázás gyakorlásával tölteni. Rengeteg apró pért fogtam. Sajnos a feltámadó szél miatt helyet kellett váltanunk. Elindultunk lefele, sok helyet megnéztünk, de végül a traktoros kanyar feletti laposra tettük le a voksot. Délutánra kisütött a nap, de a szél megmaradt. Amikor elállt, elkezdtek szedni a halak, útitársamat megtépte egy nagyobb pér és fogott több szebb halat száraz léggyel. Én a nimfázást erőltettem, kár volt, pár apró hallal és egy két óvatos kapással megúsztam. Este az erőmű alá mentünk galócázni, a hídról láttunk több nagyobb halat. Sötétedésig maradtunk, de kapás nélkül hagytuk el a pályát.
A szállás teljesen kiürült, csak mi maradtunk. Korán elmentük aludni, mert másnap Michal Fejkiel kísért el minket horgászni. Reggel a Gawrában találkoztunk, nagyon hideg éjszaka volt, úgyhogy a kocsiban hagyott bakancsaink megfagytak. De nem akadályozott meg, hogy 9-kor már a nagyfeszültségnél lévő laposon horgásszunk.
Alaposan elmagyarázta, hogy mire kell figyelni, amikor felfelé legyezőzsinórral nimfázunk. Ő egy 10 lábas 3-as botot használ, egy hozzá illő zsinórral. A tippetje 0,10mm-es volt és ennél vékonyabbat nagyon ritkán használ, a két nimfa 1-1,5 méterre volt egymástól. Ha combosnál kisebb vízben horgászik, akkor két darab 2mm-es fejjel rendelkező nimfát használ, ha mélyebb, akkor az alsót kicseréli 2,5mm-esre. Főleg apró 18-20-as raczek-ekkel és fácánfarokból készült nimfákkal horgászik. A raczeket két színkombinációban köti. Az egyikfajtát fekete fejjel, olive kopoltyúlemezekkel és barna testtel, a másikat aranyfejjel, citrom kopoltyúlemezekkel és olive testtel. Kihangsúlyozta, hogy teljesen fölfele nem szokott dobni, mert az zavarja a pért, amikor a nimfák maga elé sodródnak, akkor lassan elkezdni kiemelni és újra dob.
Délelőtt nem túl sok halat fogtunk és a szél is feltámadt, emiatt átmentünk az erőmű alá. Ide már nem fújt be a szél szerencsére. Délután kettő óra felé elkezdtek apró bézs rovarok rajzani. Hatalmas halakat láttunk szedni. Michal elmondta, hogy ahol nem gyorsan folyik a folyó és nem törik meg ott csak lefelé dobja a szárazlegyeket. Minél lassabb a folyó annál kisebb legyet rak fel ilyenkor ősszel. Délután négy körül befejeződött a rajzás, visszaváltottunk nimfára. Fél óra alatt 5 darab 35 feletti pért fogtam, ráéreztem, hogyan is kell. Nagyon figyelni kell, hogy teljesen kiterüljön az egész előke.
Ha már ott voltunk, akkor az utolsó estét is galócázással töltöttük. A tábla alatt 150 méterre láttunk egy rablást, ami feltehetően hucho volt. Sajnos ezen az estén sem sikerült a folyók királyát kifogni, de ez elég okot ad, hogy máskor is menjünk.
Ez volt az utolsó esténk, megünnepeltük a túrát. Másnap korán indultunk, hazafele még meglátogattuk a Sanoki horgászboltot és nekivágtunk a hegyeken át egy közel 8 órás útnak. Hazafelé felelevenítettük a túra legszebb pillanatait és a következő horgásztúrát kezdtük el tervezgetni.
